A történet lelke – a jó karakter

Kellemes péntek estét! :)

Amint azt korábban beharangoztam, mára egy kis eszmefuttatással készültem a karakterekről. Szóval, íme, az én véleményem a témában:

Számomra egy lebilincselő, magával ragadó könyv legfontosabb „elemei” a jó karakterek, akik elevenné varázsolják a világot, amibe belépek, és amiben létezem, amíg el nem érkezek az utolsó sorokhoz.

És hogy mit értek jó karakter alatt? Egy olyan figurát, aki olvasás közben egyszer csak materializálódik mellettem a kanapén, kiveszi a kezemből a teás vagy kávésbögrét, nagyot húz belőle, aztán rám kacsint, és visszabújik a lapok közé. Olyan élő, több dimenziós személyiségeket, akik lehetnének a családtagjaim, a barátaim, vagy éppen halálos ellenségeim (bár olyanom tudomásom szerint nincs – ha mégis, kérem, jelentkezzen, csak hogy a jövőben gyakrabban nézzek a hátam mögé…).

Számtalan jó sztorit és jó írót tudnék említeni, amiknek/akiknek az én szememben a legnagyobb erőssége a remek karakteralkotás. Maggie Stiefvater, Stephanie Perkins, Rainbow Rowell és Kody Keplinger a kortárs YA irodalomból ezen a téren abszolút nyerők a számomra. De ha klasszikust kéne említenem, ott van például Stendhal – az ő Julien Soreljét mindig is rendkívül érdekes és összetett karakternek tartottam.

Szeretem azt, ha egy karakter, amellett, hogy vannak jellemző személyiségjegyei, és rendelkezik olyan vonásokkal, amelyekről könnyen megjegyezhető, mégsem egydimenziós. Szeretem, ha néha hibázik, ha téved, ha kétségei vannak, ha fejlődik, ha néha túllép önmagán, anélkül, hogy teljesen hátat fordítana annak, aki azelőtt volt.

Írás közben próbálok én is arra törekedni, hogy olyan karaktereket hívjak életre egy-egy történethez, akik aztán elgondolkodtatják, megnevettetik, vagy épp megríkatják, és elképesztik az olvasót. És persze igyekszem nem elfogultnak lenni (bár mindig vannak személyes kedvenceim, akik közelebb állnak a szívemhez), illetve olyat előtérbe engedni, aki túl harsány, és „lemossa a pályáról” a többieket.

Összefoglalva: a jó karakternek vannak vágyai, konfliktusai, amik folyamatosan mozgásban tartják, van kötődése a múltjához, tárgyakhoz, helyszínekhez, vannak jellemző szokásai és képes rá, hogy elfoglalja, belakja a neki fenntartott helyet a történetben.

A másik fontos dolog, hogy mindannyiukat, még a negatív karaktereket is szeretném megérteni. Nem kell velük egyetértenem, elítélhetem a cselekedeteiket, ha nem tudok azonosulni az értékrendjükkel vagy az értékrend hiányával, de akkor is meg kell értenem, hogy mi mozgatja őket.

Például a Hajnalhozó című történetem antagonistája, a mágusok világának megrontója és különösen kegyetlen fekete mágusa olyasvalaki, akinek az indítékai tökéletesen érthetőek számomra. Gyermek- és fiatalkori önértékelési zavarok, kirekesztettség, folyamatos megaláztatások vezetnek oda, hogy a fekete mágia felé forduljon, és jobb legyen benne, mint bárki más a világon, csak hogy bizonyíthasson az őt elnyomóknak. Gonosz attól lesz, hogy nem elégszik meg a bizonyítással, és a bosszúja az ártatlanokat is sújtja.

A főhősök és mellékszereplők kiválasztása is központi kérdés, hiszen fontos, hogy ki az, aki elviszi a hátán a sztorit, kellően érdekes és szórakoztató, és ki az, akinek jobb, ha csak a háttérben adunk szerepet. A sikerhez sokszor elegendő az, ha az olvasó képes azonosulni a főhőssel, akinek a közvetlen elbeszélői hangja, a sziporkázó dialógusai elegek ahhoz, hogy fenntartsák az érdeklődést a történet végéig.

És ha már a dialógusokat is megemlítettem fentebb! Ahogyan a mi életünkben is vannak ismerősök, osztálytársak, kollégák, esetenként családtagok is, akikkel nem találjuk a közös hangot, úgy a szereplőkkel is megesik, hogy „nem kompatibilisek” egymással. A Horgony és masniban van két fontos szereplő, akiknek a dialógusai rendre csapnivalóan sikerülnek, hiába igyekszem nagyon. Pedig más-más karakterekkel remekül, olykor kimondottan szórakoztatóan kommunikálnak, de egymással valahogy képtelenek kijönni. Egyelőre még nem tudom, szerkesztésnél hogyan fogom kiküszöbölni ezt a problémát, de ha te is tapasztaltad már ezt a jelenséget, és van rá valami klassz tipped, ne habozz megosztani velem ;)

Mára ennyit, ha gondolod, írd meg nekem, ki a kedvenc könyves karaktered, regényhősöd, és hogy ha magad is írsz, milyen praktikákkal próbálod színesíteni a hőseid jellemvonásait?

Előreláthatóan vasárnap jövök újra, addigra igyekszem kijavítani-megszerkeszteni a Horgony és masni első fejezetét, hogy kapjatok belőle egy kis ízelítőt :)


Addig is jó olvasmányokat és sok ihletet!

V.

Megjegyzések